Videó a Szeretetért, Békéért, Mindannyiunkért

Elkészült a 2025-ös videónk. Kérem fogadják szeretettel.

Ez nem „csak” egy videó. Ez egy könnyekkel írt vallomás.

Amikor leszállt az este, és kigyúltak a fények, nem díszek világítottak…

szívek gyulladtak ki.

Égjenek a fények a békéért.

Égjenek a fények a szeretetért.

Mert mi – minden sebünkkel, félelmünkkel, reményünkkel együtt –

összetartozunk.

Lélekgyertya is fellobbant.

Nem hangosan. Nem látványosan.

Hanem csendben… úgy, ahogy a fájdalom szokott jelen lenni.

A háborúk áldozataiért.

Azokért, akik már soha nem ölelhetik meg szeretteiket, azokért, akiknek a neveit csak a szél suttogja tovább.

Elég volt a háborúból. Elég volt a gyűlöletből. Elég volt abból, hogy gyermekek nőnek fel félelemben, hogy édesanyák várnak hiába, hogy édesapák nem térnek haza.

És mégis…

eljöttek. Itt voltak velünk, hisz ha kis időre is, de gondoltunk Rájuk!

Többen voltunk. Sokan. Sok helyről. Mert ez már nem Farmosról szól. Nem egy kis településről. Ez már Nemzetünkről! Egy vér vagyunk. Árpád vére!

Volt, aki törött lábbal érkezett. Ülve tartotta a gyertyát. Mert tudta: ha most nem jön el, akkor egy darabja örökre hiányozna ebből a világból. Idősek, fiatalok, fájdalmukkal testükben, lelkükben, szívükben. Aki eljött érezte, hogy itt kell lennie. Ahol nem számít a fájdalom. Ahol nem számít a teher.

Csak az, hogy együtt vagyunk.

Ez a videó nem a fényekről szól.

Hanem azokról, akik nem adták fel az emberi hitüket. Akik még hisznek a csendben kimondott imában.

Abban, hogy egyetlen láng is képes áttörni a sötétséget.

Ha nézed, és elszorul a torkod… ha könny szökik a szemedbe…

akkor tudd: nem vagy egyedül.

Mi itt voltunk.

Mi kiálltunk.

Mi gyertyát gyújtottunk.

A békéért.

A szeretetért.

Érted. Értünk. Mindannyiunkért.