Neve a régi "Fornos" személynévből keletkezett. Középkori falu Külső-Szolnok megyében, de egyes részei Pest megyéhez számítottak. A források alapján az 1327-ben elhalálozott Farnosi Arnolth fia Imre azon birtokrészét, amelyet Selypi Mihály fia Demeter, Imre özvegyétől visszaváltva Farnosi Arnolth fiaitól követelt, az egyik fiú Chamaz 1332-ben a váci káptalan előtt Vgrintől és Demetertől 10 M-ért visszaváltotta. Feltételezhetően egyháza 1332-ben 7 garas pápai tizedet tartozik fizetni. 1439-ben Farnosi Mihály volt Külső-Szolnok megye alispánja. Ugyanebben az évben (Bakács szerint) Zsigmond király a Péczelieket is részbirtokossá tette itt. Farnosi Mihály 1475-ben Szelei Demeternek, 1476-ban pedig a Péczelieknek zálogosít el egy-egy birtokrészt, majd 1487-ben örökáron ad el egy kúriát a Maglódiaknak. A hódoltság alatt - 1553-ban - még 4 portás, 1565-ben már csak 2 portás hely. Az 1580 körüli tizedjegyzékben "quanti poterit" (amennyit tud) megjegyzéssel, árenda nélkül szerepel, tehát ekkor már pusztulóban van. A török uralom alatt nem is települ újjá. A XVIII. század elején, 1715-ben Nagykáta pusztája, a Csapai család birtokában. 1737-ben, mint praediumot említik Nagykátával kapcsolatban. 1744-ben már 15 család lakja, 1760-ban pedig már 43 családdal szerepel a megyei összeírásban. Az 1773. évi Lexiconban neve Farnos, de az első országos népszámláláskor már a mai alakban, Farmos. A hódoltság óta Pest megyéhez számítják.

Farmoson már a középkorban is volt templom. Régi templomáról 1429-ből van okleveles adat. Ebben az évben Michael Pauli de Ezdencz, a fornosi Szent László templom rektora szentelési engedélyt kért és kapott. E szerint az ősi templom Szent László tiszteletére volt szentelve. A "rector ecclesiae parochialis" (a plébániatemplom igazgatója) elnevezés ekkor már a plébánost jelenti. A templom a faluval együtt pusztult el, erről az 1781. évi Canonica Visitatio is említést tesz. Valószínűleg ennek helyén épült fel 1786 körül jelenlegi temploma Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére. Ezt 1922-ben átépítették, majd 1946-ban és 1977-ben, valamint 1980-ban renoválták. Plébániája a török hódoltság alatt elenyészett, Tápiószeléről látták el.1921-ben lett expositura. Ekkor kezdődik Historia Domusa is. A plébánia háza 1926-ban épült. Jelenleg a Tápiószentmártonhoz tartozó Göbölyjáráson lévő Szent Kereszt kápolnát is a farmosi plébánia látja el. Ez a kápolna 1930-ban épült. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, 1943-ban 4 fő tanerővel.