Őseink Parkja

Hunok - Magyarok - törzsi szövetségek és a Turul Nemzet tiszteletére, emlékére.

Őseink Parkja – A múlt dicsőségének és örökségének őrzője

Farmos szívében, ahol a történelem és a jelen találkozik, újabb fejezet nyílt meg nemzeti emlékezetünk könyvében. A Királyok Parkja méltó folytatásaként, az ősi hagyományok, hősi tettek és nemzeti büszkeség szellemében megalkottuk az Őseink Parkját – azt a helyet, ahol múltunk legnagyobb alakjai, hőseink és vezéreink elevenednek meg.

Ez a szent tér azért jött létre, hogy méltó módon tisztelegjünk őseink bátorsága, hite és kitartása előtt. Azok előtt, akik a magyarság történelmének legnehezebb korszakaiban is vállalták a küzdelmet, megőrizték hitünket, nyelvünket és hagyományainkat, s akiknek köszönhetjük, hogy ma itt állhatunk, szabadon, közösségben, méltóságban.

A szobrok és a talapzatok – az erő és állandóság jelképei

Az Őseink Parkjában található minden talapzat és szobor szimbolikus jelentőséggel bír. Az alkotások fagyhatár alá, 90–100 centiméter mélyre süllyesztett, masszív, 3:1 arányú betonból készült alapokon nyugszanak, erős vasalattal megerősítve, mintegy jelképezve őseink rendíthetetlen szilárdságát.

A szobrok maguk is betonból készültek, majd gondosan megmunkált, időtálló betonfestékkel antikolva, hogy méltóságukban, tartósságukban és erejükben hosszú évszázadokon át őrizzék hőseink emlékét.

Ősök és Hősök – Atilla, Árpád, Bendegúz

A park ezen részében az ősi magyarság nagy alakjai kaptak méltó helyet. Atilla király, a hunok hatalmas uralkodója, akitől a magyarság büszkén eredezteti hősi múltját. Árpád fejedelem, a honfoglalás vezére, aki népét a Kárpát-medencébe vezette, megteremtve a magyar haza alapjait. Bendegúz, Atilla édesapja, a hunok nagy fejedelme, akinek alakja szintén örökre beíródott a magyarság emlékezetébe.

Szobraik szilárdan állnak, emlékeztetve minket arra, hogy nemzeti identitásunk gyökerei messze a történelem homályába nyúlnak, s hogy minden nemzedék kötelessége megőrizni őseink örökségét.

A Turul Madár – Nemzetünk védelmezője

Az Őseink Parkjának központi, legmagasabb pontján emelkedik egy impozáns, 3 méter magas pillér, melynek mérete és mélysége – 120x120 centiméter, 150 centiméteres alapozással – a magyarság szilárdságát, kitartását és erejét szimbolizálja.

A pillér tetején, közel négy méter magasságban, széttárt szárnyakkal trónol a Turul madár, nemzetünk ősi szimbóluma. Szárnyainak fenséges íve azt jelképezi, hogy a magyarság mindig képes volt felemelkedni a megpróbáltatások fölé, s hogy őseink szelleme ma is vigyáz ránk, utódaira.

Balambér Fejedelem Kopjafája – Tisztelet és Hála

A park különleges éke egy kopjafa, amely Balambér fejedelem emlékére állíttatott. Ez a kopjafa nem csupán egy emlékmű, hanem őseink iránti tiszteletünk kézzelfogható jele. Balambér, a hunok nagy vezére, népünk történelmének egyik meghatározó alakja volt, akinek szellemisége a magyarság összetartozását és kitartását hirdeti a jövő nemzedékei felé.

Az Őseink Parkja üzenete

Ez a park több, mint szobrok és emlékhelyek gyűjteménye. Ez a hely az összetartozás, a tisztelet és a hála színtere. Arra hivatott, hogy megálljunk egy pillanatra, lehajtott fejjel tisztelegjünk múltunk előtt, s erőt merítsünk abból a hősiességből, amely generációkon átívelően kísérte népünket.

Az Őseink Parkja hív minden magyar szívű embert, hogy megőrizze és továbbvigye a ránk hagyott örökséget. Hogy történelmünk ne csupán emlék legyen, hanem élő, lélegző része mindennapjainknak.

Atilla Hun király

Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya. A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora." A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként. Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

Árpád Fejedelem

Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek. Kézai Simon a hét vezér közé sorolta. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon. Életének számos részlete vitatott, mivel a különböző források ellentmondanak egymásnak. A honfoglalás alatt betöltött vezető szerepét több későbbi krónika hangsúlyozza.

Turul

Turul emlékműből kettő is található az emlékparkban. Minden Magyar ember érzi jelentőségét történelmünkben. A Turul szerepe a Magyar mondákban: "Álmos vezér anyjának álmában egy sólyom-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak". A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.

Bendegúz Hun Nagykirály

Ezzel az emlékművel a Turul Emlékpark kitűnik hazánkban. Nem csak elsőként emeltünk szobrot Attila apjáról, de az egyetlen Bendegúz hun király szobrnak Farmos ad otthont.

Mundzuk, Muncsuk, vagy Mundzsuk (390 – 434) hun nagykirály volt 415 és 420 között. A trónon őt előbb öccse, Ruga, majd fiai Bleda (magyar mondákban Buda) és Attila hun király követték. Nevének jelentése az ótörökben "gyöngy, ékszer vagy zászló" A magyar mondákban Bendegúz néven szerepel.

Balambér Emlékoszlop

A 4. század. Európa határvidékén, az Urál lábainál mozgolódnak a népek. Keletről vihar közeleg. Suttognak valami veszedelemről, amely mindent eltipor, ami az útjába kerül. Nevüket nem merik kiejteni, az ördög lovasainak tartják őket. Ázsia belsejéből törtek elő, évszázadok, sőt évezredben is számolhatjuk e páratlan képességű harcosok rettegett hírnevét, akik a lovas harcászatot mesteri szintre emelték. Egykori birodalmuk lehanyatlott, több-kevesebb szerencsével próbálkoztak a népek országútjának tartott eurázsiai sztyeppe övezetben. Most újraformálódni látszik a szinte feledés homályába hanyatló, de a régi dicsőségre szomjazó nép, akik a múltat idézve ismét egységbe kovácsolódnak és alárendelik magukat egy személy akaratának. Ő nem más, mint Balambér, akit az európai köztudat úgy ismer, mint az európai hun birodalom megalapítója. A 360-as évben az Aral-tó irányába megindultak a törzsek a széles sztyeppe valamennyi pontjából. Időre volt szükségük, mire a legtávolabbról induló is időben megérkezzen a közelgő nagy törzsi gyűlésre. Miután ez megtörtént. 362-ben megtartották a gyűlést, ahol hosszas tanakodás után sikerült egyességre jutniuk. Életben maradásukhoz muszáj volt törzsszövetséget kötnie az összes törzsnek, aki csatlakozni kívánt. A legenda szerint pontosan 108 hun és velük testvéri és/vagy rokoni viszonyt ápoló törzs megköttette a szövetséget. Ugyanebben az évben történt, hogy megválasztották Csele fiát, Balambért, a Szemein törzsből. Két kardinális tevékenységgel kezdte meg uralkodását. A legerősebb és legtekintélyesebb törzsből választották, őket követte az Erdu törzs. E kettő törzs adta a hadjáratokhoz a vezéreket, illetve a birodalom vezető pozícióiba a vezetőket. Balambér uralkodása kezdetén először is központosította a hatalmat, másodsorban a rég jól bevált szokás szerint újra megteremtette az egykor sikeres hadügyi intézkedéseket, hogy egy ütőképes hadseregre tegyen szert. Amikor a hunokat említjük, akkor Attila, Isten ostora, a hunok nagykirálya kerül előtérbe. Pedig meg kell említeni Attila uralkodása előtti többi dicső vezért. A harcos Balambér, vitéz Uldin, erős Kharaton, bölcs Oktár, rettenthetetlen Mundzsuk, avagy a hatalmas Ruga fejedelmeket.

Turul Emlékpark