Királyok Parkja
Királyok Parkja
Királyok Parkja - „Múltunkat őrizve, jövőnket építve”
2023. augusztus 19-én ünnepélyes keretek között megnyílt Farmos legújabb parkja, a méltán különleges Királyok Parkja. Ez a szakrális és történelmi jelentőségű hely nem csupán egy újabb közösségi tér, hanem egy olyan emlékműegyüttes, amely méltón állít emléket nemzeti múltunk legnagyobb alakjainak, királyainknak, szentjeinknek és hőseinknek.
A park létrehozásának célja az volt, hogy egy olyan hely szülessen, ahol a látogatók megállhatnak, elcsendesedhetnek, és elmélyülhetnek Magyarország ezeréves történelmében. A gondosan megtervezett, egységes, mégis sokszínű emlékművek nem csupán díszítik a teret, hanem üzenetet is hordoznak: hűség a hagyományokhoz, tisztelet az elődök iránt és szeretet hazánk iránt.
A park hivatalosan 2023. augusztus 19-én nyitotta meg kapuit, és ettől a naptól kezdve minden érdeklődőt szeretettel fogad. A megnyitó alkalmával különleges jelentőséget kapott, hogy az augusztus 20-ai államalapítás ünnepére Szent István király szobra is felavatásra került. Ő volt Magyarország első szentje és országunk legfőbb védőszentje, akinek öröksége ma is összeköt minket, magyarokat.
A jövőre nézve büszkén jelentjük be, hogy ezentúl minden évben augusztus 20-án a Királyok Parkjában méltó módon fogjuk megünnepelni Államalapításunk Ünnepét, ahol közösen emlékezünk meg múltunk dicsőségéről és nemzetünk kitartásáról.
A Királyok Parkja két fő részre oszlik. Az első felében négy kiemelkedő uralkodó szobra található, akik meghatározó alakjai történelmünknek:
Szent István király – a magyar állam megteremtője és első szentje
Szent László király – a lovagkirály, a bátorság és igazságosság jelképe
IV. Béla király – az „újjáépítő király”, aki a tatárjárás után talpra állította az országot
Hunyadi Mátyás király – a reneszánsz uralkodó, a tudomány és a kultúra pártfogója
Minden egyes szobor hatalmas gonddal és precizitással készült. A masszív talapzatokat 90-100 cm mélyen, a fagyhatár alatt, 3:1 arányú erősített betonból alakítottuk ki, biztosítva az időtállóságot. A szobrok maguk tömör betonból készültek, majd antikoló betonfestékkel kaptak méltó, történelmi megjelenést, amely egyszerre sugároz erőt, méltóságot és maradandóságot.
A Királyok Parkja nemcsak emlékhely, hanem találkozási pont is, ahol a múlt, a jelen és a jövő összeér. Egy olyan szakrális tér, ahol a látogatók tiszteletüket tehetik királyaink előtt, elcsendesedhetnek, és átélhetik a magyar történelem felemelő pillanatait.
Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretné megismerni múltunk dicsőségét, átélni hagyományaink erejét és megtapasztalni azt a nemzeti összetartozást, amelyet a Királyok Parkja méltón képvisel.
Szent István szobra
I. (Szent) István (születési nevén: Vajk ) (975 körül – 1038. Augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta 1083-ban Székesfehérváron, később Magyarország fő védőszentje lett.
Szent László szobra
I. László vagy Szent László (Lengyel Királyság, 1040 körül – Nyitra, 1095. július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I.Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az "Isten atlétájának".
IV.Béla szobra
IV. Béla (1206. november 29 – 1270. május 3.) Magyarország királya 1235-től haláláig. II.András Magyar király és első felesége, Merániai Gertrúdmásodik gyermeke. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a "második honalapító" jelző. Őt tartják Budavár alapítójának is.
I.Mátyás szobra
I. Mátyás (születési nevén Hunyadi Mátyás, elterjedt nevén Mátyás király, Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. A közkeletű Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert